Milyen szép helyen lakunk!

A hazai települések is rájöttek már, mennyire fontos, hogy vonzó és egyedi képet mutassanak magukról. Saját arculatot kialakítva úgy mutassák be értékeiket, hogy az a helyben élőkben és a lehetséges vendégekben is jó benyomást keltsen. A januártól elérhetővé vált településképi arculati kézikönyvek alapfeladata ugyan nem ez volt, ám úgy tűnik, az épített környezetre való igényesség növekedésén kívül a készítők ezzel a járulékos haszonnal is számolhatnak.

Zsuzsa vagy harminc éve minden reggel elbiciklizik a háziorvosi rendelő málló falú épülete mellett, de még sosem jutott eszébe, hogy szép volna. Néhány napja azonban a közösségi oldalon megosztva látott egy kiadványt, amiben gyönyörű képek voltak a településről. A fotókon ablakok, kerítések, tetők részleteire csodálkozott rá, jól ismert tereket, utcákat, épületeket látott olyan szögből, ahogyan a hétköznapokban sosem figyelte még őket. Egészen megörült, milyen szép helyen lakik. Még a rendelő épületét is szépnek látta.

Lehet valami szép akkor is, ha kikezdte az idő, vagy ha köznapinak tűnik. Részleteiben, vagy akár egészében is ízlést, harmóniát tükröz, de annyira megszoktuk a látványát, hogy észre sem vesszük. A nézőpontváltás hatása ilyenkor szinte megdöbbentő. A nemrégiben számos hazai település által elkészített és január elsejétől elérhetővé tett településképi arculati kézikönyvek (TAK-ok) több ezer jó példát mutatnak most arra, hogyan változhat meg a nézőponttal együtt a véleményünk is legszűkebb pátriánkról, erre utal a sok megosztás és álmélkodó facebookos komment.

A tavalyi év utolsó napjáig az önkormányzattal rendelkező településeknek el kellett készíteniük saját településképi arculati kézikönyvüket, amelyek rengeteg képpel és rövid szöveges részekkel, jó és rossz példákon keresztül mutatják be az adott falura, városra jellemző épített környezetet. A helyi főépítészek által végigkísért szerkesztési folyamat kezdetén fel-felbukkanó „nálunk nincs mit bemutatni” érzés az elkészült fotóanyag áttekintése után sok helyütt büszkeséggé változott, de mindenhol eljutott legalábbis oda, hogy a helyi TAK miatt egyetlen falunak és városnak sem volt szégyellnivalója.

A településképi arculati kézikönyvek eredeti feladata az lett volna, hogy általuk az építkezésben gondolkodók, tervezés előtt álló építtetők lehetőséget kapjanak a helyi építési stílusok, szokások, hagyományok, látványok és hangulatok megismerésére. Saját ingatlanjukat ezáltal úgy tudják kialakítani, hogy az egyedisége mellett is illeszkedjék környezetébe. Az alaposabb építészek eddig is úgy fogtak egy ház tervezéséhez, hogy előbb bejárták a telek közvetlen környezetét, a szomszédos utcákat és magukba szívták a hely szellemét. Ez a könyv ebben a szakembereknek és laikusoknak egyaránt segíthet. Az elkészült kézikönyvek láttán azonban úgy tűnik, hatása túlmutathat ezen a feladaton. A kötelező elemek feltüntetése mellett számos település környezeti adottságaira, természeti értékeire, műemlékeire, egyéb látnivalóira, a táj karakterére és környezeti adottságaira is felhívhatta a figyelmet, így akár imázsépítésre, idegenforgalmi célra is használhatóvá téve a kiadványt. A tihanyi kézikönyv például nagy hangsúlyt fektetett a növényzet bemutatására a településen és környékén, a privát kertek ültetett növényeitől indulva a közterületeket élénkítő virágok, cserjék és fák bemutatásán keresztül a várost övező gyümölcsösökig és szőlőskertekig, erősítve Tihany természetközeli arculatát.

A kézikönyvek elkészítéséhez a tak.lechnerkozpont.hu oldal nyújtott segítséget folyamatosan bővülő letölthető részletfotó, ábra és rajzgyűjteménnyel, kiadványsablonnal, a kiadványkészítés folyamatát lépésenként segítő útmutatóval, külföldi és hazai példákkal, köztük egy előre elkészített mintapéldánnyal a fiktív Magyarszéphely TAK-jával, és az időközben elkészült magas színvonalú kézikönyvek közzétételével.

Az elkészült könyvek színvonalát tükrözi, hogy a települési weboldalon a jogszabály szerint pdf-ben elérhetővé tett, sokszor városi fényképalbumnak beillő minőségű kiadványok kézzelfogható formájú megjelentetése iránt nagy érdeklődés mutatkozik a lakosság részéről – helyi polgárként sokan szívesen megvásárolnák és lapozgatnák otthon is a kiadványt.